7. fejezet - Vadászat, temetések és felismerés
Phoebe 2006.07.17. 21:03
A legújabb fejezet. Bocsi a késésért!
Lavender segített Anának ruhákat foltozni. Padma és Sam ételt gyűjtöttek, előbbi csak a parton szedett kagylókat, de az utóbbi bemászott a vízbe egy hegyes bottal, hátha tud halat fogni. Libby sietett oda Anához. Lavender újra, meg újra megnézte az arcát, és egyre biztosabb volt benne, hogy találkoztak már. Libby megszólalt: - Donald... a lába... a fertőzés egyre jobban terjed. Ő lesz a negyedik, aki meghal. - Szerinted mit kéne tennem? - kérdezte Ana. Aznap újra temettek. Eko még mindig nem beszélt, csak a parton ült, és a botját faragta. Lavender elszánta magát. Beszélni fog Libbyvel.
VISSZAEMLÉKEZÉS Lavender L.A.-ben egy kávéházban sietett végig, kezében kávéjával. Egy pár mellett haladt el, amikor megbotlott valamiben. Hasra esett, a kávéja szanaszét ömlött. - A francba! - Jól van? Egy elegáns, fekete blúzba és farmerbe öltözött szőke nő nézett le rá. Vele szemben, egy rövid barna hajú, barna szemű férfi ült. Ő kávézott, a nő, pedig segített Lavendernek felállni. - Bocsánat, nem láttam, hogy jön, és kinyújtottam a lábam. Mennyibe került a kávéja? - Ó, csak 4 dollár, mindjárt megyek, és... - Pincér! Egy 4 dolláros kávét ide! - Igazán nem kell... - Ugyan már! Üljön le ide. - Az igazság szerint... - Na, csak egy kicsit! Lavender engedett, és helyet foglalt az asztalnál. A pincér hamarosan kihozta a kávéját. A férfi megszólította: - Ugye nem tévedek, hogy ön is skót? - Nem, nem téved - mosolygott Lavender - Valóban skót származású vagyok, bár Londonban élek, kivéve, amikor utazgatok. Már mások is mondták, hogy feltűnő az akcentusom. A kérdéséből ítélve maga is. - Igen. Desmond vagyok. - Én Lavender. - Na, hogy én se maradjak ki a bemutatkozásból, Elizabeth vagyok, de ezt már Desmondnak mondtam is. - mosolygott a nő. Lavender mosolyogva befejezte a kávéját. Még egy kicsit beszélgettek. Megtudta, hogy Desmond egy föld körüli vitorlásversenyre megy, és Elizabeth nekiadja a hajóját. Még sokáig beszélgettek volna, ha Lavender nem néz rá az órájára, és rá nem jön, hogy megbeszélésre kell mennie. VISSZAEMLÉKEZÉS VÉGE
Libby a parton igyekezett még több kagylót szedni. Lavender vett egy nagy levegőt, és odament hozzá. - Libby? - Igen? - Szerintem... mi már találkoztunk valahol. - Hogy érted? - A kávéházban. Los Angeles. Desmond. - Tényleg! Te voltál az! Nahát! Kicsi a világ, mi? - Aha. Hogyhogy most Libby vagy? - Jobban tetszik a Libby, mint például a Betty, vagy az Eliza. - Értem. És, mesélj, hogy vagy?
A sziget másik felén lévő túlélők nem túl kellemesen ébredtek. Először Vincent, a kutya kezdett el ugatni, majd vaddisznók bukkantak fel. Mindennek tetejébe, még a gépről szerzett élelmiszer is elfogyott. Szerencsére egy Locke nevű férfi tudott késeket felhozni a gépre, így ő, Michael és Kate együtt mentek vadászni. Jack rájött, hogy a vaddisznók a holttestek miatt jöttek, ezért úgy döntöttek, hogy elégetik a holttesteket. Ezért néhányan a holttesteket vitték a roncsokhoz, a többség, pedig tűzifát gyűjtött. Még a terhes Claire is kivette a részét a munkából. Miközben Luna egy nagy kupac tűzifával küzdött, Boone odament hozzá segíteni. Luna zavartan megköszönte, de Boone nem tágított, és együtt gyűjtötték a fát. Amikor Kate visszatért a sebesült Michael-lel, azt mondták, hogy Locke egyedül indult a néger férfit megtámadó vaddisznó után, de Kate az egyik fáról látta, hogy az a valami az erdőben Locke felé tart.
Luna éppen a parton pihent egy kicsit, amikor Boone feldúltan odaült mellé. - Mi a baj? - Csak Shannon. Elegem van, mondom neki, hogy lehet, hogy Locke meghalt, és őt csak a kaja érdekli. Néha szégyellem, hogy ilyen húgom van, komolyan. - Sajnos van ilyen. De nem mindig viselkedik így, vagy igen? - Nem, néha tud rendes is lenni. De alapvetően nem ezért ültem le melléd. - Hanem? - Hát, nekem komplett kis beszédem volt, de teljesen kiment a fejemből a fele, a másik fele meg nevetséges. - Akkor most mi lesz? - Inkább megmutatom, jó? - Mit? Boone válasz helyett megcsókolta. Amikor vége lett a csóknak, hosszan belenéztek egymás szemébe, és mosolyogtak.
A sziget másik felén Libby és Lavender még mindig beszélgettek. Aztán Libby megkérdezte: - És Desmondról tudsz valamit?
VISSZAEMLÉKEZÉS Lavender egy kikötőben sétált, a vitorlások mellett. Csak az egyiken volt mozgolódás. Egy hosszú, barna hajú férfi készítette a hajót az indulásra. Lavender felismerte. - Desmond? A férfi ránézett. - Lavender? - Igen. Most indul a világ körüli versenyre? - Igen. - Meddig fog tartani? - Egy év kábé. - Rendben. Hát, sok sikert, Desmond. - Köszönöm. VISSZAEMLÉKEZÉS VÉGE
- Azt tudom, hogy elindult, már vagy három éve. - Három éve? De hisz... csak egy évig tart az út. - Nem vitte vissza a tutajt? - Nem. - Szerinted meghalt? - Lavender... - Libby mosolygott - Rólunk is azt hiszik, hogy meghaltunk.
A sziget másik felén lévők a halottakat égették. Claire mondott beszédet. Locke nem sokkal előbb tért vissza egy vaddisznóval. Azt állította, hogy nem látta a szörnyet. Luna és Boone, valamint Harry és Ginny egymás kezét fogták. Csak Jack és Ron hiányoztak. Nem sokkal azelőtt mindketten észrevettek egy-egy férfialakot. Mindkettő más volt, de mindketten csak az egyiket látták. A közös az volt, hogy a saját alakjukban mindketten az apjukat ismerték fel...
Eközben egy ágyon, egy férfi ült, arcát a kezébe temetve. Ujjai között könnycseppek csorogtak, mint mostanában mindig. Aztán meghallotta a pityegést. Erőltetni kellett magát, hogy felálljon, és odamenjen a számítógéphez. Nem tudta, hogy van e még értelme ennek az egésznek. De azért beütött valamit a számítógépbe, és lenyomott még egy gombot. Kisétált a teremből. Az asztalon egy könyv mellett egy pisztoly feküdt. Még nem volt bátorsága meghúzni a ravaszt. De majd lesz. Kimehetett volna. Kimehetett volna az ajtón, megnézni, hogy mi van kint. De nem mert. Félt a látványtól, ami kint fogadná. Meg aztán - gondolta keserű félmosollyal - mire elég nyavalyás 108 perc?!
|